Ez a szombat is eljött, végre indultunk Portugália déli csücskébe. Előtte a szokásos pánik és kétségbeesés uralkodott, miszerint nem.fogunk.beleférni.a.táskába. Tudni kell rólunk, hogy az elmúlt 3 évben 1 kivétellel csak kézipoggyásszal utaztunk, na de 1 egész hétre, ráadásul ki tudja milyen idő lesz...szóval pánikoltam, na. Aztán úrrá lettem a káoszon, és eltettem mindent, amit akartam (ilyen se volt még). A döntés jónak bizonyult, nem vesződtünk a check-in pultnál, és a bőröndkiadónál sem, csak besétáltunk, aztán ki. Vettünk priority-t ami a Wizzairnél annyit jelent, hogy lehet plusz egy kis táskája az embernek, és garantáltan felviheti mind a kettőt a fedélzetre (kb másra nem jó szerintem), így a kutya nem nézte, mekkora a táskánk, sem oda, se vissza.
A repülés odafelé eseménytelen 3 óra 50 perc volt, érkezéskor napsütés és óriási szél fogadott bennünket (utóbbi nem is nagyon csendesült 1 hét alatt). Természetesen mi elindultunk ellenkező irányba kifelé, mint kellett volna, pedig az autóbérlő cég (ami egyébként a Luzcar volt, és teljesen korrekt) tök egyértelműen írta meg, hova kell menni, viszont az összes nem előre lefoglalt rent a car a másik oldalon van. Szóval azt a táblát nem érdemes követni. Ha azt írták, hogy a 4-es parkoló kioszkjában lesznek, akkor ne a 4-es kioszkot keressük a nemtomhanyas parkolónál :P a kioszk egy merő káosz és kakofónia, több cég képviselője ül egy pár négyzetméteres kis bódéban, és mindenki kiabál. Ehhez képest viszonylag gyorsan megkaptuk a kis Renault Clio-nkat a feltöltött autópályakütyüvel, és negyedig lévő tankkal. Ezen kicsit fennakadtunk, de lefényképeztük, ha majd kérdeznék (nem kérdezték), és elzúztunk Quarteirába a Dom José Beach Hotelbe. Parkolóhelyet gyorsan találtunk, ha nem is közvetlenül a szállodánál, de nem messze. Előzetesen én próbáltam a google mapen nézni, hogy hol lehet majd parkolni ingyenesen, de nem nagyon tudtam kiigazodni rajta. Hát, mint kiderült, kb mindenhol ingyenes ezen a településen, úgyhogy a bérelt autóval teljesen jó választás volt. Van mélygarázsa is a szállodának, de állítólag kb 6 autó fér bele.
A szálloda (Dom José Beach Hotel) közvetlenül a parton van, csak a sétány választja el az óceántól. Nekünk sajnos nem oda nézett a szobánk, de azon az oldalon biztosan jót lehet aludni a víz morajlására.
A mostani közönség kb 90 %-a brit és egyéb nyugat-európai nyugdíjasokból állt, gondolom nyáron azért ez máshogy van. A szobánk kicsit volt, de komfortos, kicsit a polcokat hiányoltam a szekrényből, néhány azért nem ártott volna. Egyetlen hibája a hangszigetelés teljes hiánya, a szomszéd szobából mindent hallottunk, de tényleg mindent. A reggeli minden nap ugyanaz volt, de bőven volt választék, nem untuk meg 1 hét alatt (jó, kicsit). Velünk sok gondja nem volt a személyzetnek, jöttünk-mentünk, a recepciós akkor látott amikor be - és kijelentkeztünk, szóval róluk nem tudok sokat mondani.
Quarterira kb 20 km-re van Farotól (itt száll le a repülő, jelenleg heti 1 járat van Budapestről, nyáron 2 lesz), valaha halászfalu volt, aztán jöttek a turisták. A Marco Polo útikönyv szerint egész Portugália legrondább települése, hát tényleg nem egy túl autentikus portugál városka, de azért nem kaptam sírógörcsöt, hogy itt kellett egy hétig laknom. A part és a cseppnyi óvárosi része kifejezetten hangulatos, a villanegyed szintén (oda csak betévedtünk). Szerintem ideális kiindulópont Algarve felfedezéséhez, van bolt, mosoda, jó étterem, gyógyszertár, akadálymentes strand, és csillió ingatlaniroda. Mi kellhet még?
Aznap este már feldedeztük magunknak a Fernando's Hideaway nevezetű éttermet (fb link itt), és bele is szerettünk. Kezdtünk egy zöldséglevessel (sopa do día, a nap levese, normál helyen 1,5-2 euro körül van, flancosabban 10-ig láttuk kiírva), én ott éreztem, hogy igen, megérkeztem. Olyan finomra tudják csinálni ezeket a krémleveseket, hogy hihetetlen és megunhatatlan. Naponta kétszer simán tudtam enni. Utána következett nekem a piri-piri csirke, amiről szintén csak szuperlativuszokban tudok beszélni, most is megindult a nyálképződésem, pedig csak rá gondolok...a férjem pedig bacalhau á brás-t evett, ami tőkehalas, krumplis egytálétel, az is jó volt állítólag (én nem szeretem a halat). Ezek darabonként 7,5 Euroba kerültek. A csattanó a sangria volt, ami 18 (!!!) Euroba fájt, de már nem volt kedvünk vitatkozni, hogy nem ez volt kiírva, meg kaptunk egy kis portóit is, és a srác is nagyon kedves volt. Úgyhogy azért még visszamentünk kétszer, én maradtam a piri-piri pipinél (és haza akartam hozni a szakács bácsit), a férjem még kóstolgatott halakat, minden ízlett neki. Sangriát pedig inkább a pingo doce-ban vettünk (kb. édes pötty/csepp) 2 Euroért.
Kalandjaink jönnek a következő posztban :)
Leszállás!
Cuki buszunk volt
A repülés odafelé eseménytelen 3 óra 50 perc volt, érkezéskor napsütés és óriási szél fogadott bennünket (utóbbi nem is nagyon csendesült 1 hét alatt). Természetesen mi elindultunk ellenkező irányba kifelé, mint kellett volna, pedig az autóbérlő cég (ami egyébként a Luzcar volt, és teljesen korrekt) tök egyértelműen írta meg, hova kell menni, viszont az összes nem előre lefoglalt rent a car a másik oldalon van. Szóval azt a táblát nem érdemes követni. Ha azt írták, hogy a 4-es parkoló kioszkjában lesznek, akkor ne a 4-es kioszkot keressük a nemtomhanyas parkolónál :P a kioszk egy merő káosz és kakofónia, több cég képviselője ül egy pár négyzetméteres kis bódéban, és mindenki kiabál. Ehhez képest viszonylag gyorsan megkaptuk a kis Renault Clio-nkat a feltöltött autópályakütyüvel, és negyedig lévő tankkal. Ezen kicsit fennakadtunk, de lefényképeztük, ha majd kérdeznék (nem kérdezték), és elzúztunk Quarteirába a Dom José Beach Hotelbe. Parkolóhelyet gyorsan találtunk, ha nem is közvetlenül a szállodánál, de nem messze. Előzetesen én próbáltam a google mapen nézni, hogy hol lehet majd parkolni ingyenesen, de nem nagyon tudtam kiigazodni rajta. Hát, mint kiderült, kb mindenhol ingyenes ezen a településen, úgyhogy a bérelt autóval teljesen jó választás volt. Van mélygarázsa is a szállodának, de állítólag kb 6 autó fér bele.
A szálloda (Dom José Beach Hotel) közvetlenül a parton van, csak a sétány választja el az óceántól. Nekünk sajnos nem oda nézett a szobánk, de azon az oldalon biztosan jót lehet aludni a víz morajlására.
A mostani közönség kb 90 %-a brit és egyéb nyugat-európai nyugdíjasokból állt, gondolom nyáron azért ez máshogy van. A szobánk kicsit volt, de komfortos, kicsit a polcokat hiányoltam a szekrényből, néhány azért nem ártott volna. Egyetlen hibája a hangszigetelés teljes hiánya, a szomszéd szobából mindent hallottunk, de tényleg mindent. A reggeli minden nap ugyanaz volt, de bőven volt választék, nem untuk meg 1 hét alatt (jó, kicsit). Velünk sok gondja nem volt a személyzetnek, jöttünk-mentünk, a recepciós akkor látott amikor be - és kijelentkeztünk, szóval róluk nem tudok sokat mondani.
Part a szálloda előtt egy lázadó ebbel
A szálloda (és a kissé szélfútta csoffadt kis pálmafa előtte, mindenhol sokkal szebbek voltak)
Kilátás a szobánkból. A helyiek töretlen optimizmusát jelképezve az órák óta szakadó esőben is kint lógnak a ruhák száradni
Quarterira kb 20 km-re van Farotól (itt száll le a repülő, jelenleg heti 1 járat van Budapestről, nyáron 2 lesz), valaha halászfalu volt, aztán jöttek a turisták. A Marco Polo útikönyv szerint egész Portugália legrondább települése, hát tényleg nem egy túl autentikus portugál városka, de azért nem kaptam sírógörcsöt, hogy itt kellett egy hétig laknom. A part és a cseppnyi óvárosi része kifejezetten hangulatos, a villanegyed szintén (oda csak betévedtünk). Szerintem ideális kiindulópont Algarve felfedezéséhez, van bolt, mosoda, jó étterem, gyógyszertár, akadálymentes strand, és csillió ingatlaniroda. Mi kellhet még?
Piac, még este is nagy ívben kerültem a halszag miatt
Aznap este már feldedeztük magunknak a Fernando's Hideaway nevezetű éttermet (fb link itt), és bele is szerettünk. Kezdtünk egy zöldséglevessel (sopa do día, a nap levese, normál helyen 1,5-2 euro körül van, flancosabban 10-ig láttuk kiírva), én ott éreztem, hogy igen, megérkeztem. Olyan finomra tudják csinálni ezeket a krémleveseket, hogy hihetetlen és megunhatatlan. Naponta kétszer simán tudtam enni. Utána következett nekem a piri-piri csirke, amiről szintén csak szuperlativuszokban tudok beszélni, most is megindult a nyálképződésem, pedig csak rá gondolok...a férjem pedig bacalhau á brás-t evett, ami tőkehalas, krumplis egytálétel, az is jó volt állítólag (én nem szeretem a halat). Ezek darabonként 7,5 Euroba kerültek. A csattanó a sangria volt, ami 18 (!!!) Euroba fájt, de már nem volt kedvünk vitatkozni, hogy nem ez volt kiírva, meg kaptunk egy kis portóit is, és a srác is nagyon kedves volt. Úgyhogy azért még visszamentünk kétszer, én maradtam a piri-piri pipinél (és haza akartam hozni a szakács bácsit), a férjem még kóstolgatott halakat, minden ízlett neki. Sangriát pedig inkább a pingo doce-ban vettünk (kb. édes pötty/csepp) 2 Euroért.
Fejedelmi vacsi a pingvinből: helyi sonka, azori sajt, friss bagett, helyi olívabogyó és sangria :) (ja és ízetlen, de jó illatú eper)
Kalandjaink jönnek a következő posztban :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése