Még mindig Algarve

Időjárásilag csütörtökön jött el a mélypont, délután 2-ig szakadt az eső. Akkorra már elfogytak a kajakészleteink, mindenképpen ki kellett merészkednünk a szobából, és milyen jól tettük! Ahogy mentünk az autóhoz, elállt az eső, és menet közben kisütött a Nap is! Jó, azért kicsit szakadt még útközben is, de ezt már szinte megszoktuk.

****Tavira

A változatosság kedvéért kelet felé indultunk, hiszen arra még nem jártunk, és rengeteg látnivaló van arra is. A férjem óriási késztetést érzett átmenni Spanyolországba, csak 40-50 km-re voltunk tőle, de időnk nem volt már rá.

Tavirában belőttük a központot, szuper helyen parkoltunk (már megint feleslegesen bedobtunk vagy 2 eurót, másnap reggelig tudtunk volna maradni :D), és az autótól kb 10 méterre lévő első kávézóba beültünk ebédelni, mivel az éhenhalás küszöbén jártunk. Kaptunk levest (ismét a már megismert kevés lé, sok tészta), melegszendvicset, és üdítőt, és majdnem kipukkadtunk. Mindezt 10 euroért adták. Utána útra keltünk, és sétáltunk egy nagyot a Gilão folyó partján, bementünk a (gondolom) fő téren a Tourinformba, ahol kaptunk várostérképet, aztán felmentünk a várba. Útközben több templom is csábítja az embert arra, hogy benézzen, de mi ellenálltunk (kivételesen, mert amúgy külföldön állandóan bemászkálunk templomokba). A várból tulajdonképpen csak a külső falak állnak, az udvarán egy kis botanikai gyűjtemény található. Mi nagyon meglepődtünk rajta, mert egyáltalán nem készültünk ilyesmire :) 

A középső fehér verda a miénk :)

 Ponte Romana

 Castelo de Tavira

 Cais das Cuatro Águas

 Passz, de jól nézett ki

Mivel a Ria Formosa nemzeti parkba tudtuk, hogy nem lesz esélyünk elmenni (még egy ok a visszatérésre), ezért legalább a Cais das Cuatro Águas-ig kimentünk autóval. Ez egy kikötő(cske), innen indulnak a szigetre a kompok szezonon kívül. Tavirának a városnál nincsenek strandjai, mivel egy természetes homokturzás választja el az óceántól (illetve a folyó torkolata is, bár nem egészen világos számomra, hogy meddig folyó és honnantól óceán), így komppal lehet menni strandolni. Normál esetben ezek a kompok bentről indulnak, a Mercado után van a kikötőjük. Na ott kint a kikötőben alig találkoztunk valakivel, de legalább a mosdó nyitva volt, (és tiszta is volt!) és szanaszét fújt minket a szél. Onnan valahogy véletlenül eltévedtünk a "Patkány Erődbe" (Fort Rato), na ott nincs semmi. 

****Seven Hanging Valleys Trail, azaz a Percurso dos Sete Vales Suspensos

Péntekre már tényleg nem ígértek esőt, úgyhogy elindultunk túrázni (nekem ez volt a legjobban várt "attrakció"). Az út papíron 5,6 km hosszú egy irányba, mi a Praia da Marinhánál kezdtük. Ott is, és a másik végén is bőven van parkolóhely. Viszont a kezdőponton a jelzettel ellentétben mosdó nem volt :( ami persze egyébként biztosan lesz, még nagyon év eleje volt. Útközben 1 helyen volt mosdó, majd a végén, ezzel érdemes számolni, és nagyjából a kaja/vízvételi lehetőség is ennyi.

Érdemes minimum egy trekking cipőt vinni, mert sok helyen elég rossz a talaj, illetve sziklát is kell mászni. A turista jelzések  számomra nem mindig voltak egyértelműek, ezért néha el is szédelegtünk, ezért mi 8,3 km-t tettünk meg :D a végén van még egy jóóó durva lépcső, aki szintén így megy végig, annak lefelé, aki fordítva, annak pedig jó kis bemelegítés. A Vale Centenaes-i végén feladtuk, visszafelé már nem akartunk menni (szerintem én belehaltam volna abba a lépcsőbe felfelé), így a büfés srácokkal hívattunk egy taxit, ami 10 euróért visszavitt minket az autóhoz. Minden centjét megérte...

Az út meseszép, abszolút érdemes végigmenni rajta, ha tudom, hogy nem kell visszafelé is gyalogolni akkor kicsit többet időztünk volna útközben, nagyjából 30 másodpercenként álltunk volna meg fotózni ha hagyom :D Arra azért fel kell készülni, hogy a végén a büfében nem túl alacsonyak az árak, szerintem ez volt az egyik legdrágább étkezésünk.

Ja, és a Praia de Benagilnál (aki tud itt menjen el megnézni a Benagil barlangot, nekünk nem jött össze, mert aznap sem járt túl sok hajó) a büfé teraszán keresztül visz a turistaút.

Az összes tudnivaló rajta van :)

 Jól jött a szandál...

 Itt a vége!

 Azért akkor is jöttek a felhők...

Aznap annyira elfáradtunk, hogy még vacsorázni se volt kedvünk/erőnk lemenni, korán le akartunk feküdni, erre új szomszédokat kaptunk akik éjjel fél 1-kor még szó szerint ordibálva veszekedtek egymással. Aztán meg kibékültek (szintén elég hangosan), olyan hajnal 3-ig. Utána már végre aludtunk :P

****Hajókázás Vilamourából

Utolsó napunkat kb zombiként kezdtük, jól kialudtuk magunkat...A kézipoggyászos utazás újabb előnyeként viszont nagyon gyorsan összepakoltunk, megreggeliztünk, majd tűztünk Vilamourába a kikötőbe hajózni. Előző alkalommal rájöttünk, hogy a Cerro Da Vila Estaço Arqueológica után van egy nagy és ingyenes parkoló, ráadásul közelebb is van a kirándulóhajós részhez, mint a fizetős, így ide álltunk. Hajónk a Seafarishoz tartozott, nagyon korrektek voltak, és kedvesek. Viszont ahogy kiértünk az óceánra kb szétfagytunk, (zseniálisan megint rövidgatyában voltunk), minden rongyot magunkra vettünk ami nálunk volt, de brutális és hideg szél volt. Mire odaértünk a Xorino barlanghoz (Benagil nem indult csak délután), már vacogott a fogunk. Hátramenni nem volt esély, mivel akkora hullámzás volt, hogy felállni se mertünk. Én hiányoltam némi "idegenvezetést", bár néha előrejött a kishajó kapitánya, és valami nagyon vicces hangon (a férjem szerint a frissen herélt kakasnak van ilyen hangja) elkiabálta magát, hogy "Excuse me! Praia..." és itt általában elfújta a szél a többit. A barlangok előtt kiosztották a mentőmellényeket, és két turnusban átszálltunk az üvegfenekű kis motorcsónakban. Ahol, hát, annyira nem élveztük a kialakult helyzetet, a kappanhangú kb 1 méterre vitt minket a szikláktól abban a bazi nagy hullámzásban, közben velünk szemben anyuka éppen színeset ásított, nem bántuk amikor visszaindultunk a nagy hajóra :D ráadásul az átszállás se volt semmi...örültünk, hogy túléltük :) 

A kikötőbe fél 2 körül értünk vissza, még maradt időnk egy flancos helyen (menüt) ebédelni, a férjem tőkehalas rizottót evett, én currys csirkét. Utóbbi nem volt a legjobb választás részemről, mert az ízek jók voltak, de tele volt csontszilánkkal és azonosíthatatlan alkatrészekkel. Járt még hozzá előételként péksüti, tonhalkrémmel és azzal az eszméletlen finom vajjal, üdítő/sör/bor, és presszókávé (bica).

A repülőtérre indulás előtt már csak 2 feladatunk volt: 1, fagyizni, 2, fürdős játékot találni drága gyermekünknek. Az utóbbi nehéz feladat volt, valamiért Portugáliában alig van normális játékbolt, így az egyik ajándékos/újságos üzlet mentett meg bennünket az ajándék nélkül hazaérkezéstől.

A repülőtéren leadtuk a kocsit (odamegyek a pulthoz, ember felnéz a telefonjából, mondom kocsit hoztunk vissza. Ő: jó, hol van? Mi: itt 1 percre. Ő: oké. Mi: Nem nézi meg? Ő: nem, jó utat, csőváz Mi: ööö...jó), aztán felmentünk a biztonsági ellenőrzésre (kb sehol nincs kiírva, de fent van), majd bementünk a csöppnyi transitba. Van egy mini duty free, pár üzlet, egy még minibb kajás hely, és kb ennyi. A biztonsági ellenőrzés után van egy automata ahol 1 Euro a fél literes ásványvíz, érdemes itt venni, később nem láttam ennyiért innivalót.

Ülőhely a beszállókapuknál van illetve az éttermi részen, ránézésre elég kevés volt még most is, nemhogy nyáron.

Hazafelé alig 3 óra 15 perc alatt érkeztünk, nem kevés turbulenciával tarkítva.

Pár szót még a közlekedésről...nagyon jó az úthálózat, sokat mentünk az A22-es autópályán, kaptunk hozzá boxot, amit az elején feltöltöttünk 20 euróval, szerintem belefértünk (de mivel ezt se ellenőrizte senki, csuda tudja). Ki is lehet kerülni az autópályát, mi általában odafelé a falvakon keresztül mentünk, vissza pedig a pályán, akárhol is voltunk, így még több helyet látva. Háromszor volt szerencsénk tankolni, cirka 120-130 euróért összesen - nem olcsó a benzin, de sokat is mentünk. Minden ki van táblázva, és a telefonos gps is ragyogóan elnavigált bennünket, autóval sose tévedtünk el :) pihenőhelyek/benzinkutak kb 40 km-enként vannak, nagyon kulturáltak, ingyenes mosdóval és egész nagy éttermekkel. A box csak az A22-esre érvényes, a többi autópályán más rendszer van! (Északon másik fajta box volt)

Összességében nagyon jól éreztük magunkat, nagyon szépeket láttunk, és nagyon nem pihentük ki magunkat. Olyan ügyesen pakoltunk, hogy az én 1 db fürdőruhám volt az, amit feleslegesen vittem (a remény hal meg utoljára alapon), és a mosodát sem kellett kipróbálnunk.  És hát természetesen visszamegyünk, eddig csak erre a részére mondom Portugáliának, hogy gyerekkel is el kell menni. (Jó, Lisszabonba is elvisszük egyszer)

Hol voltunk/mit néztünk meg - Algarve

****Lisszabon
Igen, elmentünk Lisszabonba szavazni, zseniális ötlet volt :P az autópálya egy irányba 20,7 Euro volt, az Április 25-e hídon pedig befelé 1,8 Euro a hídpénz, kifelé nem kell fizetni. Az autópálya környéke amúgy nagyon változatos, tehenekkel, birkákkal, fogalmunk sincs milyen fákkal, dombokkal, stb. A magyar nagykövetség egy gyönyörű, régi villaépületben van Belém negyed közelében, így nyilván elsétáltunk Pastéis de Belémet fogyasztani. Közben egy nagyon helyi étterembe ültünk be napi menüt enni, kaptunk betűtésztás levest és 1 helyett 2 főételt, egyszóval degeszre ettük magunkat. A sütisnél sorban álltunk, hogy leülhessünk (400 férőhelyes!), megettünk négy natát (ki is elemeztük közben, mert mi is szoktunk csinálni, nyilván a nyomába se érhetünk), majd visszakommandóztuk magunkat az autóhoz a szakadó esőben és óriási szélben. A városban csavargásnak lőttek :(  visszafelé végig esett, alig láttunk valamit. Aznap este szerintem Pingo doce-s vacsink volt.

Útközben, nem tudom milyen fák és sárga virágok :)

Nagyüzem van - Pastéis de Belém

 Esik :(

 Április 25-e híd és a Cristo Rei

****Portimão, Sagres, Cabo São Vicente
Reggelre kisütött a Nap, neki is indultunk gyorsan, becélozva az ország (és a kontinentális Európa) legdélnyugatibb csücskét. Útközben viszont megijedtünk a nyugat felől sorakozó sűrű, sötét felhőktől, és lefordultunk Portimão felé. Ott megnéztük a Praia dos Tres Castelos-t és a Praia da Rochát, mondván lássunk már egy-két praiát mielőtt ránk szakad az ég (praia=Beach, strand). Egyik ámulatból a másikba estünk, és végül pár csepp eső volt csak, és ameddig lógattuk a lábunkat az ebédünk mellett addigra nyugatról is elvonultak a felhők. Az Arade folyót csak messziről láttuk, de nagyon érdekes torkolata van, ott folyik az óceánba.
A Cabo São Vicenténél megnéztük a világítótornyot, sajnos a kiállítást nem, de szerintem nem is volt nyitva. Jópofa volt az alkalmazottak pulcsiija az 'I was at the end of the world" felirattal. Annak idején Tengerész Henriknek Sagresben volt navigációs iskolája, ehhez kapcsolódik elvileg a kiállítás. Itt jódarabig fotózgattunk, volt mit.
Innen átmentünk a Beliche-i erődhöz, ami szintén zárva volt, majd a Praia Belichéhez, ahol viszont szörföztek, mintha nyár lenne.
Végül a sagresi erőd következett. Volna, ha nem zárt volna be 5 perccel azelőtt, hogy odaértünk :( szóval áprilisban fél 6-kor zár, fyi. Ezért egyszer még biztos visszamegyünk.

Olyan giccses, mint egy képeslap, hihetetlen, hogy tényleg ilyen! - Praia da Rocha

 Cabo São Vicente

 Praia Beliche

****Faro
Na, belőle nem sokat láttunk. Repülőtér, Forum (bevásárlóközpont, mondjuk nem olyan, mint itthon), és a kikötő, szakadó esőben.
Egész nap szakadt az eső, kb este 6 körül hagyta abba. Jobbhíján átmentünk Faroba, de a kikötőnél nem szálltunk ki a kocsiból, mert láttuk, hogy más is küzd az esernyővel, semmi értelme nem volt. Bementünk viszont a Forumba, császkáltunk egyet, van élelmiszerüzlet (Jumbo, kb akkora mint itthon egy Auchan, és terjengett a halszag még kívül is, úgyhogy részemről nem akartam bemenni), családi mosdó és pelenkázó (!), és marha jó portugál kaják potom pénzért. 10 Euroért ettünk fejenként 1 levest, egy szendvicset, hozzá limonádét, és még desszertet is. Jó, a caldo verde nem volt egy gasztronómiai műremek, de a szendvics az hibátlan volt, és a házi limonádé is.

Ez a Forum udvara, olyan hangulatos lehet napsütésben :)

 Kilátás a szállodából, elég hervasztó volt :(

****Vilamoura
Faro után a hirtelen kitisztult időben sétáltunk át, ragyogóan megismerve a kikötőt, és macskáit. Majdnem végig van sétány, csak a cél előtt építenek épp egy konferenciaközpontot (hogy lehet egy kikötőnél konferenciázni? Tuti folyamatosan kifelé bambulnék az előadásokra figyelés helyett :P ), szóval aki arra jár a közeljövőben, annak érdemes a Tivoli hotel előtt befordulni, mert a parton nincs átjárás. Bár láttunk olyanokat akik megpróbáltak a hullámtörő köveken átvergődni, sajnos végig nem követtük a mutatványt.
Közben lenéztünk a partra is, ahol pl hamutartót vihetsz magaddal, majd ha hazamész kiüríted és visszateszed a helyére. Ezen kívül is sok kezdeményezést láttunk, pl a szelektív gyűjtés az teljesen alap. Érdekes módon Lisszabonban 3 éve semmi jele nem volt még.
Szóval a kikötő szép, tele mindenféle drága jachtokkal, és hasonló árfekvésű üzletekkel/éttermekkel. Aznap ott vacsiztunk a Pizza Hutban, majd a sötétben visszacsalinkáztunk a szállodába.

****Sand City, Silves, Carvoeiro
Reggel sütött a Nap, így bátorkodtunk rövidgatyát felvenni. Gondoltuk elmegyünk hajókázni, rohantunk őrült módon, hogy 10-ig odaérjünk Vilamourában a kikötő másik csücskében lévő kirándulóhajósokhoz, de nem indultak a hajók :( így befizettünk szombatra, majd továbbálltunk. Persze tök rossz helyen parkoltunk, és vagy 4 eurót bedobtunk az automatába, délután 4-ig parkolhattunk volna, mi meg 11-kor elhúztunk.
Mire odaértünk a homokszobrokhoz persze pont beborult, szakadt úgy 5 percig aztán megint sütött a Nap. Valami nekem hiányzott ebből a helyből, pedig amúgy tök jók a szobrok, de...nem tudom megmagyarázni, valahogy többet vártam azt hiszem. Mindegy, itt ettünk egy hamburgert + szendvicset, majd tovább indultunk Silves felé. Silves egy nagyon cuki városka, ősidők óta lakott terület, ahol már a vizigótok is elfoglalták az erődféleséget, azóta pedig építették-szépítették, néha rombolták, ahogy az a váraknál lenni szokott. Mi kombinált belépőt vettünk, ami 3,8 Euro volt, ez tartalmazott egy belépőt a várba, az archeológiai múzeumba, és egy borkóstolót is!
A vár nagyon hangulatos, főleg a kert, az archeológiai múzeum hát...nem olyan látványos, a borocska viszont finom volt :) Kivételezett helyzetemet kihasználva még narancslikőrt is kóstoltam, mivel ugye a férjem nem ihatott :P
Carvoeiro is nagyon kedves kisváros, icipici parttal a központban, és különböző sétaútvonalakkal és kilátókkal kicsit kijjebb. Ami nagyon feltűnő volt, a megszámlálhatatlan indiai kajálda. (mindenhol, de itt főleg) Lisszabonban még olyat is láttunk, ami egyben olasz is volt, na ez az igazi multikulti :D
Aki legközelebb arra jár, a minipartnál menjen fel a lépcsőn, és ne bóklásszon bent a bazi meredek utcán, mint mi, mert sokkal több szépséget lát :)

Bem-vindo!

 Kedvenc írom, José Saramago <3 

Silves

 Carvoeiro

A többi is jön (mennyi mindent csináltunk, jól ki is pihentük magunkat :P ), de most muszáj megnéznem a Ryanair bécsi járatait mert sajnos túl olcsón adják a repjegyeket Mallorcára meg Krétára...

Algarve 1

Ez a szombat is eljött, végre indultunk Portugália déli csücskébe. Előtte a szokásos pánik és kétségbeesés uralkodott, miszerint nem.fogunk.beleférni.a.táskába. Tudni kell rólunk, hogy az elmúlt 3 évben 1 kivétellel csak kézipoggyásszal utaztunk, na de 1 egész hétre, ráadásul ki tudja milyen idő lesz...szóval pánikoltam, na. Aztán úrrá lettem a káoszon, és eltettem mindent, amit akartam (ilyen se volt még). A döntés jónak bizonyult, nem vesződtünk a check-in pultnál, és a bőröndkiadónál sem, csak besétáltunk, aztán ki. Vettünk priority-t ami a Wizzairnél annyit jelent, hogy lehet plusz egy kis táskája az embernek, és garantáltan felviheti mind a kettőt a fedélzetre (kb másra nem jó szerintem), így a kutya nem nézte, mekkora a táskánk, sem oda, se vissza.

Leszállás!

Cuki buszunk volt 

A repülés odafelé eseménytelen 3 óra 50 perc volt, érkezéskor napsütés és óriási szél fogadott bennünket (utóbbi nem is nagyon csendesült 1 hét alatt). Természetesen mi elindultunk ellenkező irányba kifelé, mint kellett volna, pedig az autóbérlő cég (ami egyébként a Luzcar volt, és teljesen korrekt) tök egyértelműen írta meg, hova kell menni, viszont az összes nem előre lefoglalt rent a car a másik oldalon van. Szóval azt a táblát nem érdemes követni. Ha azt írták, hogy a 4-es parkoló kioszkjában lesznek, akkor ne a 4-es kioszkot keressük a nemtomhanyas parkolónál :P a kioszk egy merő káosz és kakofónia, több cég képviselője ül egy pár négyzetméteres kis bódéban, és mindenki kiabál. Ehhez képest viszonylag gyorsan megkaptuk a kis Renault Clio-nkat a feltöltött autópályakütyüvel, és negyedig lévő tankkal. Ezen kicsit fennakadtunk, de lefényképeztük, ha majd kérdeznék (nem kérdezték), és elzúztunk Quarteirába a Dom José Beach Hotelbe. Parkolóhelyet gyorsan találtunk, ha nem is közvetlenül a szállodánál, de nem messze. Előzetesen én próbáltam a google mapen nézni, hogy hol lehet majd parkolni ingyenesen, de nem nagyon tudtam kiigazodni rajta. Hát, mint kiderült, kb mindenhol ingyenes ezen a településen, úgyhogy a bérelt autóval teljesen jó választás volt. Van mélygarázsa is a szállodának, de állítólag kb 6 autó fér bele.

A szálloda (Dom José Beach Hotel)  közvetlenül a parton van, csak a sétány választja el az óceántól. Nekünk sajnos nem oda nézett a szobánk, de azon az oldalon biztosan jót lehet aludni a víz morajlására.
A mostani közönség kb 90 %-a brit és egyéb nyugat-európai nyugdíjasokból állt, gondolom nyáron azért ez máshogy van. A szobánk kicsit volt, de komfortos, kicsit a polcokat hiányoltam a szekrényből, néhány azért nem ártott volna. Egyetlen hibája a hangszigetelés teljes hiánya, a szomszéd szobából mindent hallottunk, de tényleg mindent. A reggeli minden nap ugyanaz volt, de bőven volt választék, nem untuk meg 1 hét alatt (jó, kicsit). Velünk sok gondja nem volt a személyzetnek, jöttünk-mentünk, a recepciós akkor látott amikor be - és kijelentkeztünk, szóval róluk nem tudok sokat mondani.

Part a szálloda előtt egy lázadó ebbel

 A szálloda (és a kissé szélfútta csoffadt kis pálmafa előtte, mindenhol sokkal szebbek voltak)

 Kilátás a szobánkból. A helyiek töretlen optimizmusát jelképezve az órák óta szakadó esőben is kint lógnak a ruhák száradni

Quarterira kb 20 km-re van Farotól (itt száll le a repülő, jelenleg heti 1 járat van Budapestről, nyáron 2 lesz), valaha halászfalu volt, aztán jöttek a turisták. A Marco Polo útikönyv szerint egész Portugália legrondább települése, hát tényleg nem egy túl autentikus portugál városka, de azért nem kaptam sírógörcsöt, hogy itt kellett egy hétig laknom. A part és a cseppnyi óvárosi része kifejezetten hangulatos, a villanegyed szintén (oda csak betévedtünk). Szerintem ideális kiindulópont Algarve felfedezéséhez, van bolt, mosoda, jó étterem, gyógyszertár, akadálymentes strand, és csillió ingatlaniroda. Mi kellhet még?

Piac, még este is nagy ívben kerültem a halszag miatt

Aznap este már feldedeztük magunknak a Fernando's Hideaway nevezetű éttermet (fb link itt), és bele is szerettünk. Kezdtünk egy zöldséglevessel (sopa do día, a nap levese, normál helyen 1,5-2 euro körül van, flancosabban 10-ig láttuk kiírva), én ott éreztem, hogy igen, megérkeztem. Olyan finomra tudják csinálni ezeket a krémleveseket, hogy hihetetlen és megunhatatlan. Naponta kétszer simán tudtam enni. Utána következett nekem a piri-piri csirke, amiről szintén csak szuperlativuszokban tudok beszélni, most is megindult a nyálképződésem, pedig csak rá gondolok...a férjem pedig bacalhau á brás-t evett, ami tőkehalas, krumplis egytálétel, az is jó volt állítólag (én nem szeretem a halat). Ezek darabonként 7,5 Euroba kerültek. A csattanó a sangria volt, ami 18 (!!!) Euroba fájt, de már nem volt kedvünk vitatkozni, hogy nem ez volt kiírva, meg kaptunk egy kis portóit is, és a srác is nagyon kedves volt. Úgyhogy azért még visszamentünk kétszer, én maradtam a piri-piri pipinél (és haza akartam hozni a szakács bácsit), a férjem még kóstolgatott halakat, minden ízlett neki. Sangriát pedig inkább a pingo doce-ban vettünk (kb. édes pötty/csepp) 2 Euroért.

Fejedelmi vacsi a pingvinből: helyi sonka, azori sajt, friss bagett, helyi olívabogyó és sangria :) (ja és ízetlen, de jó illatú eper)

Kalandjaink jönnek a következő posztban :)